Nagyon érdekelnek a természetes gyógymódok, a gyógynövények és felhasználásuk
A híres bükki füvesember egyik könyvét kerestem a minap a városban, és mivel nagyon nem szeretem az ilyen jellegű ügyeimet egyedül intézni, végül sikerült rávennem a barátomat, Dávidot, hogy kísérjen el. Ő nem lelkesedik túlzottan a gyógynövényekért. Ha beteg, mindig csinálok neki valamilyen gyógyteát, vagy megetetek vele pár homeopátiás bogyót. Általában sokáig kell győzködni, de végül elfogyasztja a felkínált gyógyszert, és a múltkor már valami olyasmit motyogott, hogy azért lehet, hogy használnak neki ezek a dolgok. Mondjuk hozzá tette, hogy magától eszébe sem jutna ilyenekkel kínozni magát, és csak miattam veszi be ezeket a szereket.
Szóval Dávid végül elkísért, és milyen szerencsés napja volt! A könyvet ugyanis nem találtuk meg, az üzlet, ahol be tudtam volna szerezni, bezárt, mire odaértünk. Nem szontyolodtam el nagyon, gondoltam, majd megrendelem a neten keresztül.
Azért a környéken megittunk egy kávét, mielőtt hazamentünk volna. Épp a villamos felé siettünk, amikor Balázs meglátta a feliratot: BUKÓSISAK AKCIÓ. Tudtam, hogy elvesztem.
Megkérdezte, bemegyünk-e kicsit az üzletbe, és természetesen nem mondhattam nemet azok után, hogy ő elkísért volna a gyógynövényes üzletbe.
Szóval bementem vele a motoros üzletbe. Még jó, hogy kávéztunk mielőtt betértünk volna; ha nem tetszem meg, akkor biztosan elaludtam volna. Egy óra múlva Dávid még mindig ott állt a bukósisakok közt, és gondolkodott. Nem a gyors döntéshozatalairól volt híres. Beszélgetett még egy kicsit az eladóval, kiderült, az akció egészen a következő hétig eltart. Ez megkönnyítette Dávid dolgát, aki amúgy is szeret alaposan utánanézni mindennek. Mondta, hogy akkor még gondolkodik a dolgon, majd máskor visszajön.
Otthon persze rögtön rákeresett a neten a bukósisak akció kulcsszavakra, hogy lássa a kínálatot.
Dávid egyébként már régóta motorozik. Az utóbbi időben kicsit hanyagolta a dolgot, igaz, egyelőre még az időjárási viszonyok sem a legjobbak. De sokat mondogatta, hogy tavasszal már vissza akar térni a motoros közlekedéshez. Részletesen kifejtette, hogy a városba a motor az ideális, mivel a tömegközlekedés katasztrofális, az autózást pedig az idegei nem bírják a folyamatos dugók miatt. A motorral elfér egy csomó olyan helyen, ahol autóval nem…
Az este további részében a bukósisak akciókat néztük át. A végén már nem is próbáltam témát váltani, gondoltam, jobb, ha átbeszélem vele a dolgot, mert meg akartam róla győződni, hogy a megfelelően biztonságos bukót választja.
Így persze a könyvet teljesen elfelejtettem megrendelni, a végére engem is beszippantott a motorozás világa. Persze, hogy beszippantott, mert Dávid elkezdett győzködni, hogy nekem is kellene választanom egy bukósisakot, és akkor mehetnénk együtt motorral egy csomó helyre.
Az igaz, hogy jó ideje foglalkoztatott a gondolat, hogy majd egyszer együtt is motorozunk – persze én csak Dávid mögött ülök –, de eddig ezt mindig valahogyan a távoli jövőben képzeltem el.
Végül megbeszéltük, hogy csak akkor rendelek én is bukósisakot, ha találunk valami nagy akciót. És Dávid a felét kifizeti, mert jelenleg nincs meg rá a keretem. Igazán úriemberként viselkedett.
Persze rögtön elkezdtük tervezni, hogy milyen helyekre mehetnénk együtt motorral. Bejárhatnánk például a Dunakanyart, mindkét oldalon. De a Velencei-tóhoz is elugorhatnánk néha.
Igazából a közelünkben lévő összes jó helyre el tudnánk jutni, egyszerűen és gyorsan.
Egészen lázba jöttem én is.
Végül már annyira elfáradtunk a keresgélésben, hogy megbeszéltük, másnap folytatjuk a dolgot, és lefeküdtünk aludni.
Most várom, hogy Dávid hazaérjen, azt hiszem, gyorsan megrendelem a gyógynövényes könyvet, amíg nincs itthon, mert utána úgyis egész este a bukósisakokkal és az akciókkal fogunk foglalkozni.
Lehet, hogy egy gyógyteát is csinálok neki, mert mostanában elkezdett kicsit köhécselni, és nem szeretem, ha beteg. Olyankor nagyon kiállhatatlan, mert idegesíti, hogy ágyhoz van kötve, és nem csinálhat semmit. Szerencsére az utóbbi fél évben ez nem fordult elő, remélem még egy jó darabig így is marad…